Egyik kapcsolatból a másikba

Hogy miért veszélyes egyik szerelemből a másikba „esni”, pihenő és a régi kapcsolat hibáinak feldolgozása nélkül? Elmondja nekünk régi barátnőnk, Edina.

Sajnos kapcsolatfüggő vagyok. Nem mertem szakítani a volt férjemmel évekig, mert féltem a magánytól. Pedig még gyerekeink sem voltak, akik összekötöttek volna bennünket. Senkinek nem ártottam volna, ha hamarabb elválok az ex-férjemtől. Ő is korábban tudott volna egy másik kapcsolatot keresni és én is hamarabb kihevertem volna az első szerelmem kudarcát. De makacsul ragaszkodtam hozzá, pontosabban a róla alkotott, idealizált képhez.

Aztán megismertem a mostani barátomat, Pétert. Beleszerettem. Nem érdekelt, hogy elvált, megkeseredett ember, aki folyton a volt feleségéről beszél és a két kamasz gyerekéről, akiket az „új apjuk” nevel, vagyis a felesége új élettársa.

Elköltöztem otthonról, egyenesen Péterhez, anélkül, hogy megemésztettem volna hat év házasságot és előtte hat év együtt járást.

Egy éve élünk együtt, de semmi sem változott a kezdetek óta. Éjjel tizenegy órakor képes felhívni a volt feleségét, akivel régmúlt nyaralásokról és a gyerekek kiskoráról cseverészik, nagyokat nevetve, felvillanyozva. Utána meg letargiába esik, ahogy letette a telefont, legalább egy fél óráig nem lehet hozzá szólni, mert a sarkot, vagy az üres falat bámulja.

Úgy érzem, pótlék lettem, egy érzelmi mankó, akit betesz a hóna alá és úgy egyensúlyoz, hogy túlélje a hétköznapokat. Miközben a volt feleségét szereti, nem tud érzelmileg leválni róla.

Én is gyakran gondolok a volt férjemre, az első szerelmemre, de megpróbálom a helyén kezelni a dolgokat és erre, a mostani kapcsolatra koncentrálni. De nem megy igazán, hogy áttörjem Péter és az én köztem húzódó falat, mert a felesége mindig megakadályoz benne.

Amikor szóvá tettem, hogy szerintem még nem heverte ki a válást és nem alkalmas egy új kapcsolatra, hevesen reagált. Úgy védekezett, hogy fogalmam sincs, mi fán terem a gyerek, és a kamaszok nagyon érzékenyek. Miattuk kell a legjobb kapcsolatot ápolnia a feleségével.

Mivel érzelmileg nem tudtam közelebb férkőzni hozzá, azon gondolkodom, hogy elmegyek és egy jó darabig egyedül fogok élni. Kielemzem a hibáimat és a kudarcaimat, majd akkor fogok belekezdeni az újabb randevúzgatásba, ha már nem fog egyik kapcsolatom sem indulatokat, fájdalmakat felhozni belőlem és véglegesen megnyugodtam. Akkor áll majd készen a lelkem egy újabb kapcsolatra.

 

nő4

Érdeklődsz a csavaros történetek iránt?

Tudni szeretnéd, melyek az emberi kapcsolatok csapdái?

Pont erről szól a Kelepce című regény, amelynek első fejezetét most elküldjük Neked ajándékba!

Garantáltan más lesz a történet vége, mint amire gondolnál!

Kérd most az első fejezetet. Kattints ide!