Újrakezded velem?

A dolgok változnak, a napok egybe fonódnak,

 az órák lassan mennek, vagy éppen elrohannak,

 semmi sem állandó, folyton változunk,

 a dolgok, a pillanatok, az emberek, az élmények, a megélt események.

 

Te vagy, aki állandó voltál. 

Mióta elmentél, üresen kong a lakás,

megrohannak a régi ízek, illatok emlékei.

Megfordulok, hogy tényleg nem állsz-e mögöttem.

 

Hallom a híreket felőled, látszólag boldog vagy.

Megöregedtél, lefogytál, utánam vágyódsz.

Ezt hazudom magamnak.

Hamis valóságot képzelek el. 

Várom, hogy a nap teljen végre el.

 

Elhagytál, megcsaltál, mi kell még több?

Le kell zárnom végre az ördögi kört.

Különben belehalok.

De jobb sorsot akarok.

 

Segítesz? Megmerítesz a feledés patakjában?

Elviszel a reményt súgó-búgó fához?

Újra szépnek látsz majd? Csillogónak?

Újrakezdjük? Újrakezdhetjük mi egyáltalán? 

Sándor Beáta